A Szerbiai Képviselőház kedden kezdődő új ülésén került napirendre a szerb kormány javaslata, amelynek értelmében 2011. január 1-jétől megszűnne a sorkatonai kötelezettség. Ennek feltétele a hivatásos katonaság megszervezése, amelyet a szerbiai hadsereg és az illetékes minisztérium már el is kezdett. Az eddig kiírt pályázatokon több mint tízezer személy jelentkezett hivatásos katonának, közülük valamivel több mint kétezren kaptak helyet a szerbiai hadseregben.

Milan Jovanović, a Fórum a Biztonságért és Demokráciáért civil szervezet igazgatója szerint a katonaság hivatásossá tétele a legjobb, ami történhet Szerbiával. A témával kapcsolatban a következőket mondta el lapunknak:

– A hivatásos katonaság számos előnnyel jár. Ezek közül az egyik, hogy a hivatásos katonaság intézménye összhangban áll Szerbia gazdasági lehetőségeivel. A közvélemény valószínűleg nem tud sokat azokról a kimutatásokról, amelyekből az derül ki, hogy a fizetett katonaság sokkal olcsóbb, mint a sorkatonaság intézménye. Ma már nem az a hadsereg lényege, hogy a katonák puskát hordozzanak, vagy lövészárkokat ássanak. Az új és modern felszerelés drága, éppen ezért sokkal költségesebb lenne, ha továbbra is minden szerbiai férfinak kötelezően kellene szolgálnia a hadseregben. Gondoljunk csak bele, mennyibe kerül egy kézi rakéta, és mennyibe kerül, ha a hadköteles személyek gyakorlás céljából lövöldözik ezeket a rakétákat. Sokkal kedvezőbb megoldás, ha meghatározott számú, szerződéssel bizonyos időre elkötelezett személyt képez ki a katonaság.

Az ellenzék többek között azt állítja, hogy az alacsony bérezés miatt a hivatásos katonaságba csak alacsonyan képzett, iskolázatlan személyek jelentkeznek, akik nem tudnak máshol elhelyezkedni. Ennek függvényében az ellenzék arról van meggyőződve, hogy az új katonaság nem lesz képes megvédeni az országot...

– Ez az állítás szerintem nevetséges. Az ellenzék ideológiai okokból ódzkodik a hivatásos katonaságtól. Nézzük csak meg: ugyanazok a személyek ellenkeznek a sorkatonaság megszüntetése ellen, akik Szerbia európai integrációját, illetve NATO-csatlakozását sem támogatják. Az is nevetséges állítás, hogy ezzel az újítással egy majdnem kétszáz éves szerb hagyomány szűnik meg. Aki ragaszkodik a szerb hagyományokhoz, az önként jelentkezhet a katonaságba. A hadkötelezettség nem volt mindig népszerű, ezzel kapcsolatban létezik egy találó szerb közmondás is: Szívesen megy a szerb katonának: ketten húzzák, hárman pedig ütik. A közmondás nagyon is igaz, ezt láthattuk az utóbbi húsz évben. Ha annyira szerettük a sorkatonaságot, akkor vajon miért kellett több alkalommal is törvényeket elfogadni annak érdekében, hogy a hadkötelezettség elől elmenekülők kegyelemben részesüljenek?!

A hadkötelesség eltörlése automatikusan maga után vonja a NATO-csatlakozást is?

– Nagyon remélem, hogy a katonaság professzionálása a következő kérdést is megnyitja: vajon Szerbia pénzügyi és egyéb feltételeit figyelembe véve szükség esetén képes-e egyedül biztosítani mindazt, ami szükséges egy katonaság számára, vagy muszáj lesz belépnie a NATO-ba? Ne felejtsük el, hogy az Európai Unió és a NATO stratégiai partnerei egymásnak. Néhány nappal ezelőtt Lisszabonban hallhattuk a kijelentést, hogy a NATO nélkül az EU nem is létezne.

Ez azt jelenti, hogy ha Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz, nem tudja elkerülni a NATO-csatlakozást sem?

– Ezt így senki sem fogja kimondani. Ugyanakkor azt sem fogja senki mondani, hogy a színházban tisztességes öltözékben kell megjelenni. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy színházba nem mehetünk fürdőgatyában vagy bocskorban.

Lát valamilyen előremozdulást a NATO-csatlakozást illetően a jelenlegi kormányban?

– Nem. Az államhatalom egyes tagjainak esetében igen, de az egészét illetően nem. Azt is el tudom képzelni, hogy a koalíciós megállapodásban egyesek emiatt valamiféle zsarolást gyakorolnak. Ezért még csak nem is feltételezem, hogy mikor csatlakoznánk a NATO-hoz. Annyit tudok, hogy az euroatlanti szövetséghez való csatlakozás meggyorsítaná Szerbia európai integrációját.(Pesevszki Evelyn)